Hallott már a petróleum gyógyító hatásáról? Aligha hiszem, mivel sok patikus is úgy tartja, hogy méreg a testnek, és erre a célra nem adja ki Önnek. Pedig ez az évezredes természetes orvosság évtizedeken át a Német Gyógyszerkönyvben is szerepelt. Aztán a Német Gyógyszerészeti Bizottság törölte.

Miért? Az állítólagos nem bizonyított hatása miatt.

A petróleum kőolajszármazék. A kőolaj tömörített növényi massza. A növényeknek napfényre volt szükségük, máskülönben nem fejlődhettek volna növénnyé. Az üvegeken sajnos „mérgező” és „maró” stb. feliratok vannak. Merő népbutítás!

Természetesen most csodálkozik, hogy miként gyógyíthatna a petróleum? A petróleum alaposan megtisztítja a szervezetet. Méregtelenít, regenerál, betegségeket és sebeket gyógyít.

Ne hagyja elijeszteni magát attól, ha azt állítják: ezt nem szabad meginni, ez méreg az emberi szervezetnek. Ez nem így van, mivel mindig újra bebizonyosodik, hogy a petróleum mindenek előtt a rák, daganatok, áttétek, prosztatabetegségek, cukorbetegség, gyengeség, gyermekbénulás, ízületi reuma, köszvény, bélelzáródás, leukémia, vérszegénység, máj-, epe-, bél-, emésztési zavarok és sok más megbetegedés gyógyítására vagy azok jelentős enyhítésére alkalmas.

Sőt, rákbeteg kutyákat és macskákat is eredménnyel kezeltek vele.

Totális tisztítókúrát jelent az egész szervezet számára és hozzájárul a jó közérzethez. Tudományosan bizonyított, hogy testünk daganatokkal szembeni védekező rendszere a kötőszövetben található, és meg kell próbálnunk e funkció erősítését. Az is tény, hogy a rák sugárterápiás kezelése sajnos a szervezet védekező erejét és immunrendszerét gyengíti. Dr.med. Sichert biztosít bennünket arról, hogy a petróleum alkalmazásakor egyetlen mérgezéses esetet sem jegyeztek fel.

Az ismert rákkutató, Dr.med. Paul Gerhardt Seeger (…), a petróleum általi gyógyulást így magyarázta: „1936-1940 között folytatott kutatásaim alapján bizonyságot nyert, hogy a rákos sejtben koleszterin-észterifikáció következik be, és ezeket az észtereket [= savból és alkoholból víz kilépésével keletkező vegyület] a petróleum feloldja, miáltal a sejt képes magát regenerálni.”

Hogy jöttek rá egyáltalán, hogy a petróleum megiható? Nos, Bakuban, az olaj oroszországi fővárosában, gyakran előfordult, hogy az olajkutaknál dolgozó munkások olajos kezükkel a szájukhoz értek és a kutaknál keletkező finom olajpárát is önkéntelenül beszívták, amely aztán a gyomrukba került. A rutinszerű orvosi vizsgálatok során megállapították, hogy az olajkutaknál tevékenykedő munkások egyáltalán nem betegedtek meg rákban, sem daganat sem áttét nem volt a szervezetükben. (Itt érdemes megemlíteni, hogy autószerelők és azok, akik folyamatosan olajos kézzel dolgoznak és eközben sebet ejtenek magukon, ritkán vagy szinte soha nem szenvednek fekélyes sebektől.) Kutatták e jelenség okát, és csodálkozva jöttek rá arra, hogy ennek oka nem lehet más, mint a szinte naponta nem szándékosan szervezetükbe jutó kis mennyiségű petróleum; ez sokak számára érthetetlennek tűnt. De mégis így volt, és manapság ismételten sok hírt kapunk a petróleum bizonyított gyógyító erejéről.

Az orosz kutató, Leonyid Olschwang, figyelmét azerbajdzsáni kutatók arra hívták fel, hogy kátránnyal, amely nyersolaj-maradványokkal vegyített tiszta aszfalt, ösztönözhető a növények növekedése.

Mikor állatoknak kátrányt adtak, meglepő eredményre jutottak. Ez a teheneknél olyan megnövekedett tejhozamot jelentett, amely minden várakozást felülmúlt. Tengeri malacok, melyeknél mesterségesen rákbetegséget idéztek elő, ismét egészségesek lettek.

Kátránnyal beoltott patkányok, melyek koruknál fogva fáradékonyak és kimerültek voltak, frissekké és élénkekké váltak.

E megfigyelések kíváncsivá tették a sztavropoli kutatókat, és kísérleti laboratóriumokban embereken is kipróbálták. A tudományos akadémia egyik tagja, Pjotr Gusseinow, önmagát bocsátotta rendelkezésre. Sikerült több 50 év fölötti személyt rávennie arra, hogy a nyersolajat rendszeres időközökben bevegyék. Egy 70 éves orvos erről számolt be: „Miután a nyersolajat három hónapon keresztül fogyasztottam, testi és szellemi képességeim fokozódtak. Azt is észleltem, hogy szervezetem legtöbb funkciója ismét a 25 évvel előtti szinten működött.”

A nyersolajkúra egyik résztvevője írta: „Munkaképességem és szellemi fogékonyságom hihetetlen mértékben megnőtt, ekcémám a nyersolajas fürdők hatására egyre inkább visszaszorult.”

Ezt a hatást most már az orosz gerontológusok [= az öregedés kutatásával foglalkozó kutatók] is, akik éppolyan bizalmatlanok, mint nyugati kollégáik, behatóan kezdték vizsgálni a moszkvai Gerontológiai Intézetben.

A zágrábi Körbler professzor kifejtette, hogy a petróleum alkalmazása hosszú múltra tekinthet vissza. A korábban még csak világítási célra használt petróleum gyógyítási célokat is szolgált. Az asszíriai-babiloni kultúra tetőfokán az ott bőségesen előforduló petróleum orvosságként szolgált gyomorbántalmakra és adott esetben gyomorrák ellen is. Hasonlót Nápolyból is jelentettek a 16. századból, és az olasz Bernardo Ramazini (1633-1714) rákos daganatokra tett petróleumos borogatást. A petróleumot népi gyógyhatási szerként ismerték az indiánok éppúgy, mint a magyarok és a szerbek.

Már Samuel Hahnemann, a homeopátia [= természetes összetevőkön alapuló gyógyhatású készítmények, melyek mellékhatások nélkül segítik szervezetünket a gyógyulás felé] megalapítója, is adott a betegeinek higított petróleumot, 3 – 30 centiliter adagokban görvélykór [= a nyak mirigyeit megtámadó betegség], bőrkiütések, érzelmi zaklatottság, izgalmak, ijedelmek, aggodalmak stb. által kiváltott hosszantartó panaszok, lappangó gyomor- és tüdőpanaszok, felkeléskori szédülés, látászavarok, fülviszketés, rosszullét, prosztatabántalmak, rekedtség, száraz köhögés, ájulás, gyors szívdobogás, tarkó- és farkcsontfájdalmak, recsegő ízületek, merev térd, fagydaganatok, száraz bőr, herpesz, hőhullámok, hidegérzet és megkeményedett mirigyek ellen.

Thomas Pollard orvos 1791.12.2-án jelentette meg az angol „Medical Commentaries” folyóiratban Dr. Duncan-hoz írt levelét, melyben kifejezetten utal petróleum felhasználására rákos betegségek kezelésében. Ez az első írásos nyoma a petróleum rák elleni hatásosságának. (Itt meg kell jegyezni, hogy az akkori orvosok is tudtak megbízható diagnosztikát felállítani és jó diagnoszták voltak, a ma rendelkezésre álló berendezések nélkül is.)

Visszaesés a középkor legsötétebb babonáiba, állítják a petróleum ellenségei. „Nem szabad azonban egyetlen lehetőséget sem kihasználatlanul hagyni, ha vizsgálatok és megfigyelések révén a petróleum beteg és különösen rákbeteg testsejtekre való hatása egyértelműen megállapítható”, követelik a petróleum szószólói az orvosoktól.

A petróleummal való kísérletekből leszűrt alábbi tapasztalatokat a Zeitschrift der Internationalen Medizinischen Gesellschaft für Blut- und Geschwulstkrankheiten [= vér- és daganatos betegségekkel foglalkozó nemzetközi orvosi társaság folyóirata] 1964. évi 5. számában olvashatjuk:

A rákos sejtben lévő nukleinsavak [= az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag] különböznek az egészséges sejtektől: elfajultak. (Most megkérdezhetik: Mi az oka azon testidegen nukleinsavak létrejöttének, melyek a sejtekben elfajulnak és így rákot képeznek? [Dr. Tullio Simoncini olasz onkológus munkásságából most már tudjuk, hogy a rákot gombafertőzés okozza]). Kutatások alapján tudjuk, hogy e testidegen nukleinsavak valóban rákot okoznak, és az elpusztításuk meggátolja a rák kialakulását.

Minden eszköz, amely a rák ellen hat, vagy károsítja az elfajult nukleinsavakat, vagy ismét rendbe hozza a sejtek félreirányított anyagcseréjét, vagy átalakítja az agyalapi mirigy funkcióit.

Keressünk olyan anyagokat, melyek segítségével blokkolhatjuk vagy megakadályozhatjuk az elfajult nukleinsavak fejlődését! Feltételezzük, hogy a petróleum esetleg ebben az irányban is gátlóan hat.

Nos, a betegeknek a petróleum bevétele után ismét étvágyuk lett, testtömegük gyarapodott. Nehéz ételeket is fogyaszthattak, az emésztésük normalizálódott. A vérnyomásuk javult és megindult a vörös vértestek szaporodása.

Kémiai szempontból a petróleum különböző szénhidrogének vegyülete, melynél az amerikai kőolaj a metán-sorba [= telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja], míg az európai ill. az orosz kőolaj a nafta-sorba [= ásványolaj] tartozik.

A magyarázat az lehet, hogy a szénhidrogének a sejtfunkciókra hatnak és ezáltal áthangolják az anyagcserét. Azaz a petróleum nyilvánvalóan a teljes anyagcserét kedvezően stimulálja, és nem csupán magára a daganatra fejt ki hatást.

Körbler professzor szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a szénhidrogének az agyalapi mirigy és az emberi test más mirigyeinek fokozott, esetleg az eddigiektől eltérő pályákon futó, aktivitását is kiváltják.

Egy ilyesfajta áthangolás minden további nélkül elegendő lehet arra, hogy az emberi szervezetben gyógyulási folyamat induljon be, főleg, ha a beteg magatartása e áthangolódás iránt fogadókészséget mutat.

A petróleum-terápia esetleg hozzásegíthet a daganat kiújulásának megakadályozásához és az áttétek kialakulásának megelőzéséhez. Magától értetődő, hogy egyidejűleg a vér ph-értéket [a pH-érték egy oldat savas, semleges vagy bázikus reakcióját mutatja] is normalizálni kell.

A. Vogel A KIS DOKTOR című népszerű művében írja az ideggyulladásról: "Van egy régi egyszerű módszer, amely nem túl kellemes, viszont hatékony eljárás: rongyot vagy vattát petróleumba áztatunk és a begyulladt testrészre (hát, kar, láb) helyezzük. Ügyeljünk arra, hogy a borogatás addig maradjon a beteg testrészen, míg a bőr egészen vörössé és forróvá válik."

Azon a tényen, hogy a petróleum-terápiával jobbulás figyelhető meg, nincs okunk többé kételkedni. Így írt a Zeitschrift für Blut- und Geschwulstkrankheiten [= Vér- és daganatos betegségekkel foglalkozó folyóirat] 1966. évi 12. kiadásában.

Ehhez már csak a következőt lehet hozzáfűzni:

A betegség egyedül az Ön betegsége, a teste az Öné, és egy közelgő katasztrófa az Ön katasztrófája. Éppen ezért használja a saját értelmét, és ne hagyja, hogy olyan nézeteket erőltessenek Önre, amellyel nem ért egyet. Különösen akkor ne, ha az Ön testéről és az Ön életéről van szó.”

A hersbrucki elsőfokú bíróságon 1979.1.17-én petróleum-perre került sor. Dr. Dünkelmeyer igazságügyi orvosszakértő kijelentette, hogy egyetlen olyan esetet sem ismer, amikor a petróleum bevétele káros hatással járt volna. Azon a véleményen volt, hogy mindent fel kell használni, ami segíthet.

Ha a mai orvosok nyitottabban állnának hozzá a petróleumkúrához, sokkal több emberen lehetne segíteni.